Kik a kattintásvadászok?


Arold Péter

Sebestyén Balázs sokak kedvence. A Rádió 1 ikonikus, fő reggeli műsorvezetője a kereskedelmi csatornának, így neve húzóerő minden témában ami róla szólhat.

Nos a Bors is eljátszotta ezt a „poént” és egy cikkük címében

„Szörnyű gyász: elhunyt Sebestyén Balázs felesége”

írták portálukon, holott a címben szereplő névnek semmilyen kapcsolata nincs a kedvelt reggeli rádiós személyével.

majd így folytatták:

Nagyon fájó posztot tett közzé az UNI Győr női kosárlabdacsapata …

Nem hazudnak, csak gusztustalan módon félrevezetnek. Emlékeim szerint néhány éve az Országos Széchenyi Könyvtár is lehozott egy tanulmányt, hogy ez mennyire káros és tenni kellene valamit ellene.

Azóta sem történt semmi.

A címlapon szereplő fotó is tökéletesen ábrázolja, hogy miként élnek vissza ismert emberek nevével. Erre kellene törvény, vagy jogszabály.

Mit jelent a kattintásvadász kifejezés?

A kattintásvadász (angolul „clickbait”) kifejezés olyan online tartalmakra utal, amelyek félrevezető vagy túlzó címmel és/vagy képpel próbálják rávenni a felhasználókat a kattintásra. A célja általában az, hogy növelje a weboldal látogatottságát és ezen keresztül a hirdetési bevételeket. A kattintásvadász tartalmak gyakran ígéreteket tesznek a címükben, amelyek nem teljesülnek vagy csak részben teljesülnek a tartalom megtekintésekor. Itt van néhány jellemző tulajdonság és gyakorlat, amit gyakran alkalmaznak:

  1. Félrevezető címek: A címek gyakran ígérnek valami szenzációs, rendkívüli vagy érzelmeket kiváltó tartalmat, de a valóságban a cikk vagy a videó nem tartalmazza az ígért információt, vagy csak nagyon marginálisan foglalkozik vele.
  2. Túlzó állítások: A kattintásvadász címek gyakran használnak túlzó vagy drámai nyelvezetet, mint például „Meg fogsz döbbenni„, „Ezt nem fogod elhinni„, vagy „Azonnal látnod kell„, de a brutális szó is figyelemfelkeltő.
  3. Képek és előnézeti képek manipulálása: A cikkekhez vagy videókhoz tartozó képek gyakran manipuláltak, túlzottan drámaian vagy vonzóan ábrázoltak, hogy felkeltsék a látogatók érdeklődését.
  4. Hiányzó vagy félrevezető információ: A tartalom gyakran nem nyújt valódi értéket vagy tájékoztatást, és a cím által sugallt információ csak egy kis részét vagy egyáltalán nem képezi a cikk vagy videó tartalmát.
  5. Felhasználói elköteleződés: A célja gyakran nem csak egy egyszeri kattintás, hanem az, hogy a felhasználókat hosszabb időre a weboldalon tartsa vagy további oldalakat nézessenek meg, növelve ezzel a megtekintések számát és a potenciális reklámbevételeket.
  Pótlóbusz közlekedik a csepeli HÉV helyett

A kattintásvadászat gyakran tárgya a kritikának, mivel félrevezeti a felhasználókat, csökkenti az információ minőségét, és aláássa a médiában és online tartalmakban való bizalmat. Az internetezőknek érdemes kritikusan kezelniük a kattintásvadász címeket és megfontolniuk, mielőtt kattintanak vagy megosztanak egy tartalmat, hogy valóban hiteles és értékes információt nyújt-e.




Komment szekció

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .