2025 nyarán szokatlanul erős árvaszúnyog-rajzás borzolta a Balatonnál nyaralók és a helyiek kedélyeit. A tó partján fekete felhőként gomolygó, tömegesen megjelenő rovarok sokakat megleptek, kellemetlenséget okoztak – különösen az esti órákban –, és természetesen azonnal elindultak a találgatások: miért van ennyi belőlük, és mit jelent mindez?
A válasz nemcsak biológiai, hanem ökológiai és társadalmi szempontból is figyelemre méltó.
Mi az az árvaszúnyog, és miért ilyen sok?
Az árvaszúnyog nem vérszívó rovar, ám nagy tömegben zavaró lehet. A Balaton üledékében élő lárvák a vízminőség, az oxigénszint és a tápanyagellátottság függvényében fejlődnek, és a kifejlett egyedek egyszerre kelnek ki, tömeges rajzást idézve elő. Az idei, szokatlanul nagy rajzás hátterében több tényező is állhat:
- a meleg, oxigénben gazdag víz;
- a megnövekedett szervesanyag-tartalom az iszapban;
- a vízszint ingadozása;
- valamint a természetes ellenségek – például halak és vízimadarak – visszaszorulása.
Ökológiai szerepük: nem ellenség, hanem jelzőfaj
Az árvaszúnyog lárvája fontos eleme a vízi ökoszisztémának. Szűrik a vizet, lebontják az üledékben található szerves anyagokat, így részt vesznek a tápanyagkörforgásban. Kifejlett állapotban pedig a madarak, denevérek, békák táplálékául szolgálnak. Rajzásuk tehát nemcsak zavaró jelenség, hanem a tó ökológiai állapotának indikátora is: egyfajta „természetes lakmuszpapír”, ami jelzi, hogy a víztestben változások történtek – és nem feltétlenül kedvezőek.
Az üzenet a jövőre nézve
A 2025-ös rajzás felhívja a figyelmet arra, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya sérülékeny. A turizmus, a part menti beépítések, a klímaváltozás és a szabályozatlan tápanyagterhelés mind befolyásolják a tó vízminőségét. A szúnyogok tömeges megjelenése ezért nem csupán bosszúság, hanem intő jel:
- ideje visszafogni a környezet terhelését,
- támogatni kell a természetes élővilág fennmaradását,
- és fenntarthatóbb irányba kell terelni a Balaton körüli fejlesztéseket.
Mit tehetünk?
A rajzások teljes megszüntetése nem cél és nem is lehetséges – de az élhetőbb egyensúly helyreállítása igen. Ennek része lehet:
- a parti zónák természetes állapotának megőrzése,
- az élővilág védelme,
- valamint a szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése.
Ahogy az árvaszúnyog életciklusa is mutatja, minden visszahat a környezetre. A tömeges megjelenésük figyelmeztetés: a tó él, de változik – és mi döntjük el, milyen irányba.
Források:
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – limnológiai kutatások
- Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábbi jelentései
- Ökológiai Kutatóközpont elemzései (2020–2024)
- Szakértői interjúk és terepvizsgálatok a 2025-ös rajzás kapcsán